Felavattuk Rotter Lajos emléktábláját a repülős emlékműnél

 

Augusztus 5-én, pénteken az egykori 62. önálló ejtőernyős zászlóalj hagyományos ünnepségét és az országos helikopteres találkozót rendeztük meg a székesfehérvári repülés 100 esztendejére emlékező jubileumi év soron következő állomásaként. Akkor avattuk fel azt az emléktáblát is, amely Rotter Lajos (1901-1983) gépészmérnök, repülőgép-tervező, tartalékos hadnagy tevékenységének tiszteleg. „Az 1936. évi berlini olimpián nem hivatalos olimpiai bajnoki címet szerzett a saját maga által tervezett és Székesfehérvár-Sóstón megépített Nemere névre keresztelt vitorlázó repülőgéppel”, olvasható a felirat.   

Az eseményen Vargha Tamás honvédelmi miniszterhelyettes, Orosz Zoltán légierős altábornagy, Molnár Krisztián, a Fejér Megyei Közgyűlés elnöke és Cser-Palkovics András polgármester is részt vett. Először Juhász József nyugállományú ejtőernyős ezredes emlékezett a 62. önálló ejtőernyős zászlóalj múltjára, egykori tagjaira. Felidézte a nehéz és küzdelmes repülőéveket, rövid történeti áttekintést adott. Beszélt a zászlóalj szolgálattal töltött éveiről, a kiváló katonai teljesítményekről, majd az alakulat megszűnéséről. Hozzátette, a hagyományt a veterán repülősök és ejtőernyősök, valamint Fehérvár repülőbarátai nem hagyják feledésbe merülni.

Rotter Lajos mérnök, tervező és pilóta emléktábláját Vargha Tamás miniszterhelyettes, Cser-Palkovics András polgármester és Szilády Dezső, az Albatrosz Repülő Egyesület elnöke leplezte le. Az emléktáblát Takács Lajos alezredes, tábori lelkész áldotta meg. „Legyen áldott ez a hely és az emléktábla, figyelmeztesse a mai légjárókat arra, hogy hitelesen emlékezzenek a múltra, és emberségesen éljék meg a jelent”, mondta az alezredes.       

Ifjabb Rotter Lajost Szilády Dezső, az Albatrosz Repülő Egyesület elnöke köszöntötte, majd a legendás mérnök, aviatikus életútját méltatta.   

Vargha Tamás miniszterhelyettes beszédében kijelentette, Fehérvár nem csak a királyok városa, hanem a repülésé is. Beszélt Székesfehérvár repüléstörténetéről, arról az időről, amikor a település a repülés fővárosává vált. A tenni akarás, a kimagasló emberi tartás példáit idézte.

A koszorúk elhelyezése utána a résztvevők a börgöndi repülőtéren felavatták a 100 éves székesfehérvári repülés tiszteletére készült alkotást, előadásokat hallgattak meg a fehérvári repülés történetéről, az afganisztáni helikopteres repülések tapasztalatairól, a helikopteres szolgálat mindennapjairól. A helikopteresek országos találkozója baráti beszélgetésekkel folytatódott.

 

Szilády Dezsőnek, az Albatrosz Repülő Egyesület elnökének beszéde

„Éppen 100 esztendeje annak, hogy itt a Sóstón, ettől a helyszíntől alig pár száz méterre 1916-ban elkezdték írni a légbenjárók történetét. Székesfehérváron a repüléstörténet azóta is töretlenül íródik, igaz, ma már nem itt a Sóstón, hanem a börgöndi repülőtéren. A város fejlődésében mindig is komoly szerepe volt a repülésnek. Az aviatika iskolájából kikerülő műszaki emberek jó alapot képeztek más iparágak számára is. Az itt alkotó emberek olyan dolgokat vittek véghez, amire felfigyelt az egész világ! A sok kiváló aviatikus közül ma itt Rotter Lajosról szeretnék megemlékezni.  

Rotter Lajos 1901-ben született Budapesten. Műszaki értelmiségi családja nagy pedagógiai érzékkel nevelte, már gyermekkorában több nyelven beszélt. Reálgimnáziumban érettségizett, és már ott az aviatika szakértőjének számított. 1921-ben a Műegyetemi Sportrepülő Egyesület egyik alapítója. Gépészmérnöknek tanult a Műegyetemen, ahol 1923-ban végzett, 1929-től csatlakozott a magyar cserkészrepülők csapatához. 1933-ra, a gödöllői „jamboree” időpontjára elkészült a 20 méter fesztávolságú Karakán vitorlázó repülőgépe, amellyel megdöntötte az összes magyar vitorlázórepülő rekordot. 1934-ben pedig kitűnő gépével egyhuzamban több mint 24 óra hosszat repült Budapest felett, kihasználva a Hármashatár-hegy északkeleti lejtőit. Ezzel a vitorlázó-repülésben nagy nemzetközi tekintélyt szerzett.

1936 januárjában a Magyar Aero Szövetségben döntés született egy nagy teljesítményű vitorlázógép megépítéséről. A cél a berlini olimpia vitorlázó-repülő versenyén való részvétel volt. A tervezéssel Rotter Lajost bízták meg, az építésre pedig a székesfehérvári repülőgép-javító üzemet jelölték ki. Ennek éppen 80 esztendeje. A 20 méter fesztávolságú Nemere tervezése és építése feszített tempóban folyt, hiszen az 1936. januári döntést követően augusztus 2-ára a repülőképes gépnek már Berlinbe kellett érnie. A Nemere rekordidő alatt született meg, mindössze hat hónap alatt tervezték és építették! A berepülésre sem volt elég idő. Az első felszállásra 1936. július 25-én került sor. A hatalmas csodagépet egy U-12-es motoros gép vontatta a levegőbe, akinek a pilótája az a Hehs Ákos volt, akinek az emléktábláját 2013-ban avattuk fel.

A pénzhiány miatt nem számíthattak óriási delegációra és kíséretre. Mindössze ketten utaztak az autóban, Rotter, és a gépkocsit vezető Kucsera. Egy hathengeres Fiat gépkocsival indultak útnak, mögöttük a 340 kg-os repülőgéppel. Ötvenegy óra után sikeresen megérkeztek Berlinbe. Rotter Lajos a berlini olimpia egyik versenynapján (előre megjelölve a célt) Berlinből Kielbe, a vízi olimpiai számok színhelyére repült. Ez a 326,5 kilométer volt a céltávrepülés akkori világrekordja! A távot 3 óra 53 perc alatt 84 km/órás átlagsebességgel tette meg.

A következő évben a nemzetközi vitorlázó szövetség aranygyűrűvel tüntette ki, amelyet mint saját tervezésű géppel a legjobb vitorlázó teljesítményt elért repülőnek, először adtak át. Ezért a teljesítményért a Nemere név méltán ismert ma is világszerte, ahogyan Rotter Lajos neve is az!

Amikor az Albatrosz Repülő Egyesületben szóba került egy emléktábla felállításának gondolata, a javaslattal megkerestük Vargha Tamás miniszterhelyettes és Cser-Palkovics András polgármester urakat és ők azonnal felkarolták a nemes ügyet, amiért itt szeretnék köszönetet mondani.

A 100 év repüléstörténete tovább íródik Székesfehérváron. A repülés ma újabb sikereket hoz a városnak. Ha a vitorlázó repülésről van szó, el kell mondjam, hogy a 2016 júliusában megrendezett Vitorlázó Műrepülő Világbajnokságon az Albatrosz Repülő Egyesület szakosztályvezetője, Józsa Dávid egyéniben és csapatban is elhozta az aranyérmet és világbajnok lett!

Igen, a légbenjárók krónikája tovább folytatódik Székesfehérváron!”                    

 

A jubileumi programok sorában a továbbiakban történik…

 

Szeptemberben

Repüléstörténeti verseny 7-8., illetve 11-12. osztályosok számára, a háromfordulós kihívásra minden iskola egy-egy három fős csapatot nevezhet. A verseny döntőjébe korcsoportonként négy-négy csapat jut be az elméleti és gyakorlati feladatok elvégzésének lehetőségével. A versenyt a székesfehérvári Vasvári Pál Általános Iskola rendezi.

Szeptember 1.

Szabadtéri kiállítás, bemutató nyílik a város 100 éves repüléstörténetéről a székesfehérvári Püspöki Palota előtti területen.

Szeptember 11.

A jubileumi esztendő minden bizonnyal legnépszerűbb ünnepi eseménye a hagyományos Börgöndi Repülőnap, amelyre még a korábbiaknál is látványosabb légi parádéval készülnek a repülés barátai. A tervek szerint az idei bemutatóra ritka repülőgépek várhatóak. Osztrák, olasz és német tulajdonban ugyanis vannak olyan, még repülni képes gépek, amelyek érkezése igazi kuriózum lenne, a Honvédelmi Minisztériummal Gripen vadászgépek érkezéséről tárgyalnak a rendezők. A repülőnapon avatják fel azt az emlékművet is, amely a 100 éves jubileum tiszteletére készül.  Az ünnepélyes megnyitó várhatóan 10 órakor lesz a színpadon. 

Október 8.

Repüléstörténeti Konferencia nyílik a tervek szerint 10 órakor a székesfehérvári Városháza dísztermében, ahol neves szakemberek idézik fel mindazt, amit bátor és kitartó elődeinkről és tetteikről tudni érdemes. Készülnek az emlékévben kiadványok, filmek, lesznek szabadegyetemi előadások is.