Száznál is több repüléssel foglalkozó szakember és civil érdeklődő vett részt azon a konferencián, melyet Székesfehérvár repüléstörténetének 100. évfordulója tiszteletére szerveztek október 8-án a Városházán, a centenáriumi programsorozat keretében. Az előadók hat témakörre bontva átfogóan, igen részletesen tekintették át a város repüléstörténetének, gazdaságának és iparának fejlődését a történelmi események tükrében, a kezdetekről egészen napjainkig.
Tartalmas és nívós jubileumi programsorozattal tiszteleg Székesfehérvár repüléstörténetének 100. évfordulója előtt a város Önkormányzata, az Albatrosz Repülő Egyesület és a centenárium alkalmából létrehozott Emlékbizottság. Ennek jegyében rendezték meg a Repülő Majálist, augusztusban átadták Rotter Lajos magyar gépészmérnök, repülőgép-tervező és pilóta emléktábláját a Repülős és Ejtőernyős Emlékműnél, majd szeptemberben Nemzetközi Légiparádén ünnepelt a város, melynek keretében emlékművet avattak Börgöndön. A Vasvári Pál Általános Iskola eddig két eseménnyel kapcsolódott a centenáriumhoz. Májusban repüléstörténeti kiállítás nyílt az intézmény pincegalériájában, majd október 7-én több mint 120 gyermek rajzait felvonultató tárlat kezdődött, melyet november végéig lehet megtekinteni.
A centenáriumi rendezvénysorozat kiemelkedő eseménye volt az a konferencia, melyet a Városháza Dísztermében rendeztek szombaton száznál is több repüléssel foglalkozó szakember és civil érdeklődő részvételével. Az eseményen történészek, a szakterület kutatói és pilóták tartottak információkban gazdag, rendkívül izgalmas előadásokat a város repüléstörténetének, gazdaságának és iparának fejlődéséről, a történelmi események tükrében a kezdetektől egészen napjainkig.
Székesfehérvár városa fontosnak tartotta, hogy támogassa a centenáriumi rendezvénysorozatot, melynek sikeres összeállításához nagyon sokan adták tapasztalataikat, tudásukat, kreativitásukat és alkotó munkájukat. – hívta fel a figyelmet köszöntőjében dr. Cser-Palkovics András polgármester. Arról beszélt, hogy a repülés megtelepedése, a gazdaság, a kultúra, az oktatás és számos egyéb terület fejlődése nélkül Fehérvár nem lenne az a város, amivé vált. „Egy ezeréves városban hajlamosak vagyunk arra, hogy csak a több száz évvel ezelőtt történtekre emlékezzünk, ám ehhez a következő korszakok is hozzáírták saját fejezeteiket. Mindezek együtt alkotják a várost, melyet otthonunkként szeretünk, és ahol felelősséggel emlékezünk! Székesfehérvár ipari centrum, katona- és iskolaváros, és ahol minden összefügg a repüléstörténettel.” – hangsúlyozta a polgármester.
Az előadások sorát Gondos László, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum muzeológusa nyitotta, aki a kezdetektől a II. világháborúig tekintette át a város repüléstörténetét. Beszélt az Osztrák-Magyar Monarchia légi erejéről, a Sóstón megtett kezdő lépésekről, a hidrogéngáz-fejlesztő üzem és mellette a léghajós telep kialakításáról, 1917-es beindulásáról. 1921-ben Székesfehérvárra költözött a szeged-rókusi I. számú repülőgép-javítóüzem, melyet fejlesztések és átszervezések egész sora követett. Ugyancsak szó volt a Börgöndöt érintő reptéri fejlesztésekről, melyeknek köszönhetően Székesfehérvár 1938-ra repülőbázissá vált.
További előadók és témakörök voltak a konferencián:
Punka György repüléstörténész - Sóstó és Börgönd a II. világháború alatt
Kegye Győző székesfehérvári repüléstörténész - Az 50-es évek a Sóstón
Józsa Dávid, az Albatrosz Repülő Egyesület alelnöke, a konferencia főszervezője – Szovjet repülőalakulatok Börgöndön és Sóstón
Márta András ny. alezredes, korábbi börgöndi helikopterpilóta - a Csapatrepülő Parancsnokság és a helikopterek Börgöndön
Szilády Dezső - 21 év Börgöndön – az Albatrosz Repülő Egyesület
1916-ban Székesfehérvár a repülés fővárosa volt, hiszen olyan szintű tudás keletkezett a repülőgyártás és -javítás terén, ami egész Európában hírét vitte a városnak. Erről kissé megfeledkeztünk, ezért szeretnénk mindezt feleleveníteni, és újra átadni az Emlékév kapcsán. A korábbi mérnökök, különféle szakemberek műszaki tudására épült Székesfehérvár későbbi ipara, többek között az IKARUS gyár is. – hangsúlyozta kérdésünkre Szilády Dezső, az Albatrosz Repülő Egyesület elnöke. A szervezet minden lehetőséget, rendezvényt megragad, hogy megszólítsa a gyerekeket, a fiatalokat, megmutassa számukra a repülés különféle szakágait és biztosítsa utánpótlását. Vannak olyan tagok, akik több évvel, évtizeddel ezelőtt, óvodásként látogattak ki Börgöndre, ma pedig aktívan repülnek. Mindenképpen szükség van az utánpótlásra, hogy a közforgalmú és áruforgalmú repülésben, illetve mentőhelikoptereknél biztosítani tudják a jövő szakembereit. Szilády Dezső elmondta: minden átlagember megtanulhat repülni, ám a vállalkozó szelleműeknek áldozatot kell hozniuk. Fegyelmezettnek kell lenniük, tanulniuk kell, mert a repülés nem tűri a félmunkát és a pontatlanságot.
A centenáriumi Emlékév keretében hamarosan köztéri tablókiállítás nyílik a Városház téren a Székesfehérvári repüléstörténet 100 évéről.
(Forrás: ÖKK)