A mai napon született 123 éve Takács Sándor
A mai napon született 123 éve Takács Sándor
Takács Sándor 1886. December 12-én Balatonbogláron született és posta mûszerésznek tanult, Kisrákoson a repülés bölcsõjénél találta meg életcélját. Bécsújhelyen a légjáróknál ismerkedett meg a repüléssel, ahol sorkatonaként szolgált. Takács Kolbányí Géza repülõépítõ pilótája lett. Az 1912. Augusztus 20-i Szent István napi nemzetközi repülõbemutatón kiemelkedõ eredményt ért el. Ugyan ebben az évben Október 13-án lezuhant, és a magyar repülés elsõ áldozata lett.
Takács Sándor
Takács Sándor, a legkiválóbb magyar aviatikusok egyike volt, Kolbányi-rendszerû gépével körülbelül negyven méter magasságból lezuhant és meghalt.
A bajtársak a vállukon viszik Takács Sándor koporsóját
Korabeli újságból
"Nagy gyász, végtelen szomorúság szakadt e tragikus esettel a magyar aviatikára, amelynek eddig amúgy sem voltak valami rózsás napjai. A nyomor és kétségbeesett vergõdés okozta a széthullást és diszharmóniát ez a gyászos eset még élesebbé teheti, ha csak az illetékes szakkörök, illetõleg a magyar állam maga, sürgõs intézkedésekkel nem hatnak oda, hogy Rákos mezején konszolidálódjanak az egész országra szégyenletes, züllött állapotok.
Mert ha alaposan kutatjuk Takács Sándor szomorú sorsának okát, akkor nem a gépkonstruáló Kolbányi készületlenségében, sem az aviatikus vakmerõ bátorságában találjuk meg. Az állam és a szakintézmények felelõsek mindenért. Hibás az Aero-Klub, amely minden kipróbálatlan, felületesen épített konstrukció számára próbautat nyit. Nincs hivatalos szakférfiú, aki alapos vizsgálat alá vegye az útnak induló új aeroplánokat, megvizsgálja az építés elõtt a kivitelre szánt terveket. Vagy ha van ilyen szakember, ilyen hivatalos közeg, akkor nem teljesíti hivatalát. Ilyen próbát, ilyen vizsgálatot ugyanis még sohasem tartottak a rákosi hangárokban.
A repülõgép építõk, ambíciójuktól, velük született ügyességüktõl hajtva, terveznek, alkotnak, építenek, de a született zsenialitás nem pótolja az elmaradhatatlan precíz kiszámítást és annak alapos elméleti, mérnöki próbáját. Megszületik a terv, dolgozni kezdenek a kalapácsok és néhány hónap múlva kész ismét egy új magyar aeroplán. Pilóta természetesen akad gyorsan. A gépre váró magyar aviatikus nem törõdik a saját életével és mindenre gondol, csak a halálos veszedelemre nem, amikor nyeregbe száll.
A pilóta lehet impresszionista, a pilóta lelkesedése elhessegetheti a borzalmas pusztulás közelségének gondolatát, mert a pilóta repülni akar. De ugyanakkor ott kell állni mellette egy rideg matematikusnak, hogy visszatartsa a mártírnak induló ifjút. Úgy látszik, Rákoson még mindig nincsenek tisztában azzal, amit mi már annyiszor megirtunk, hogy a repülõgépet már nem kell feltalálni, legfeljebb apró, detail újításról lehet szó. A magyar konstruktõrök mind saját terveit viszik ki, ahelyett, hogy Bleriot, Farman vagy más kipróbált rendszerû gépeket építenének, esetleg saját ideáljukkal kibõvítve egyes részeit az egész Európa által elfogadott kitûnõ típusoknak. Új típusok kellenek nekik, ebbe ölnek idõt, energiát, pénzt és halálba küldik egyik legnagyobbra hivatott pilótánkat."
Takács Sándor a magyar repülés elsõ úttörõje volt.
Az Albatrosz Repülõ Egyesület 2009 október 10-én részt vett az Emlékmûvének avatásán Balatonbogláron és elhelyeztük a tisztelet és az emlékezés koszorúját.
Az emlékmû törött repülõlégcsavar mintáját, mely a kettétört életét szimbolizálja a pilótának, a Repülés történeti kiállítás anyagából mi ajándékoztuk a Balatonboglár Önkormányzatának.
Az ünnepség rendje a következõ volt:
Himnusz
Vers
Knoll Gyula ny. repülõ ezredes emlékbeszéde.
Emlékmû leleplezése ( közben repülõgép rózsa szirmokat szórt )
Koszorúzás
Vers
Szózat